Régi és mai diákjaink szavaival…
„Mit jelent 25 évesnek lenni, én sem rég tudtam meg. Miután a múlt nyáron betöltöttem a negyed évszázadot jöttem rá, hogy elértem azt a kort, amikor már én is képes vagyok tudást átadni. Ám egykori iskolám immár 25. éve képes erre, sőt ehhez nem is kellett megvárnia, hogy betöltse ezt a büszke kort. Egy intézmény életében ráadásul jelentősebb a születésnap, a 25. különösen, a „családtagok” jóval nagyobb számának köszönhetően. Arra pedig nagyon büszke vagyok, hogy én is tagja lehetek ennek a családnak. Főleg, hogy az ünnepelt egykorú velem, hiszen majdnem egy időben születtünk. Ugyan csak hat együtt töltött évben volt részünk, ugyanis a somogyis tanáraimnak köszönhetően hamarabb mehettem gimnáziumba, mégsem feledtem el a Somogyit. Igaz, változott a neve, de nekem még nem áll a számra a Babits név, esetleg majd ha már az én gyerekeim járnak oda. A közös gyerekkorunkat
követően természetesen többször előtörnek belőlem az általános iskolás emlékek, egykori tanáraim, mint Sugár Éva néni vagy Tuschinger Marika néni szavai, éppúgy, mint a kisoroszi kirándulások vagy az iskolák közti foci, na és persze az elmaradhatatlan csínytevések. Jutott bőven mindegyikből, így örömmel vetettem papírra hálás soraimat, mellyel még ezer és ezer tanulót és sok születésnapot kívánok első iskolámnak.”
Varga Péter, újságíró
Az iskola volt tanulója 1989-1995 között
Kilenc éve immár, hogy kiléptem a Somogyi jellegzetes ajtaján. Furcsa ilyen távlatból visszagondolni az iskola első hat évére. Három szóban tudnám összefoglalni az ott töltött éveket. Törődés, magas követelmény és verseny.
Az osztályfőnökeim: Ági néni, Gerti néni, és Klári néni rengeteget foglalkoztak velünk. Legyen szó akár szokványos tanítási napokról vagy az izgalmas osztálykirándulásokról.
Tanárdiákként nem volt egyszerű dolgom, de a rendkívül magas elvárások eloszlattak minden tévhitet. Az igazgatóiban is egyaránt részesültem figyelmeztetésben és dicséretben. Mindenesetre ez a bizonyos két beszélgetés életre szóló tartást adott nekem.
Ami pedig a legjobban segítette és segíti most is az előrehaladásomat, az a számos tanulmányi verseny, iskolán belül és kívül, melyek belém nevelték azt a versenyszellemet, amire ma az egyetemen nap mint nap szükségem van.
Köszönöm ezt a hat évet, melyek elindítottak a ki tudja még, hova vezető pályán, de minden bizonnyal jó irányba.
Boldog 25. születésnapot, immáron Babits iskola!
Nagy Pál Bence,
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 3. éves német-történelem szakos hallgatója
Jó volt a Babitsba járni! – Szenczi Zsófiának, az iskola volt tanulójának gondolatai:
„Emlékszem, ilyen izgalommal készültem az első évnyitóra, az első tanítási napra, az első bizonyítványosztásra. Sokat jelentett az elsős tanító néni biztató mosolya, sokatmondó fejbólintása (jól csinálod, ügyes vagy!)
A tanulmányi versenyek izgalma sem felejthető.
Én is, mint minden diák, nagyon vártam a sportnapokat, kirándulásokat, osztálybulikat, a farsangi bálokat.
Jó volt az óraközi szünetekben vagy délután a napköziben a lányokkal pusmogni, vagy a fiúkkal focizni.
Hálás vagyok az iskolámnak, tanítóimnak, tanáraimnak, hogy megtanítottak a következetes munka fontosságára, a felnőttek iránti tiszteletre, a barátságok ápolására.
A Babits iskola nélkül nem lehetnék ott, ahol ma tanulok.”
Íme néhány vélemény az iskoláról mai diákjainktól:
Azért szeretek ide járni, mert …
– idézetek tanulói kérdőívekből –
sok a barátom
szép, kulturált a környezet
kedvesek a tanárok
jók a Dök-programok
sok versenyen vehetek részt
tetszenek az edzések
sok jó programot szerveznek
nagyon barátságos hely
ez egy jó iskola
jó a tanítás
nagyon kedves az igazgató bácsi
sokféle foglalkozás közül választhatok
jó a társaság
szeretem az osztályfőnökömet, az osztályomat
lehet játszani az udvaron
nagyon jók az angol órák
szép az iskola
tetszenek a kiállítások
felkészítenek arra, hogy mi vár ránk később a világban
sokszor megdicsérnek
sokat kirándulunk
a tanárok foglalkoznak velünk
sok bulit rendeznek
vannak olyan napok, amikor nem kell tanulni
sokat lehet nevetni, sokszor viccesek az órák
nem csak az elmélet a fontos, hanem a gyakorlat is
meg lehet tanulni dolgokat
Azért választottam ezt az iskolát, mert …
közel van a lakóhelyemhez
szigorú és jó iskola
már a szüleim is idejártak, és több tanárt közelebbről is ismerek
jó híre van
van focipálya, kosárpálya és klassz tornaterem
jól éreztem magam az előkészítő foglalkozásokon
A mi iskolánk
A mi iskolánk a Babits Mihály,
Sulik közül ő a király.
Itt minden perc kellemesen telik,
Aztán a tanulókat hazaengedik.
Milyen érdekesek a tanórák,
Bár a csengőszók megszakítják.
A szünetben mulatni csudajó,
De a számtanóra gondolkodtató.
Ilyen a mi ékes, fényes, immár 25 éves
BABITS ISKOLÁNK.
Szalay Sára 4.b